Váratlanul egymással mindig

Voltál már egyszerre az a papírmaszkos férfi, aki
tréfából egy ismerősnek vélt nő után sietve
jobbja mögül hátulról
a nő bal vállát kocogtatta meg?

És egyszerre az a nő, aki
a hirtelenül és kéretlenül balról érkező
érintésre összerezzent, rémülten balra fordította hátra
ingerült fejét hiába?

És egyszerre én, a szemből érkező ismeretlen?

Voltál már egyszerre az a papírmaszkos férfi, aki
miután rájött, hogy a nőt valaki másnak nézte, és
így bár duplán vétett az általános emberi törvények ellen
– egyrészt kéretlenül érintett, másrészt ráadásul rossz nőt –,
a kettő közül csak egyik hibáját, a rossz nőt látta be,
sietve elnézést kért, majd a nőt jobbról előzte meg?

És egyszerre az a nő, aki
a váratlanul és kéretlenül balról érkező
érintés hatására most már mindig
minden kéretlen és váratlan érintéstől majd úgy összerezzen, hogy

egyszerre csak én, a szemből érkező váratlan, érintetlen és
ma először végre sértetlen ismeretlen
leszek képes őt egészen furcsán megnevettetni?

Voltál már egyszerre három eltévesztett ember az utcán
váratlanul szembejőve egymással mindig?