mániásszakasz-béli víg napjaim a kétségbeesés peremén akkor, amikor szeretném, ha a gondolataim nem a saját tengelyem körül forognának, és valahogyan mégis mindig visszakanyarodni tűnök magamhoz, hiszen annál a társaságnál jobb, mint ami adatott, nemigen kéne, hogy legyen, így tehát:

mi lenne velem nélkülem