mániásszakasz-béli víg napjaim a kétségbeesés peremén akkor, amikor szeretném, ha a gondolataim nem a saját tengelyem körül forognának, és valahogyan mégis mindig visszakanyarodni tűnök magamhoz, hiszen annál a társaságnál jobb, mint ami adatott, nemigen kéne, hogy legyen, így tehát:

mi lenne velem nélkülem

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s