2018. november 1., mindenszentek

a kapucsengőn az ember felcsenget hozzám, hogy
xy vagyok, jó napot kívánok, elnézését kérem, megtenné, hogy
beenged, a kuka tetején van egy kis
étel, mi szoktuk elvinni.
én beengedem,
és már indulok is az erkélyajtó felé, hogy kinézzek utána
látni, milyen teste, arca, feltételezett élete lehet annak,
akit beengedtem,
de aztán félve attól, hogy
az én arcom, az én testem, az én feltételezett életem látnám
kihányva négy emelet mélyen plusz magasföldszint, esetleg
lenne egy mozdulata, ami
akár az apám, akár manyi néni, akár a nándi zöldséges
arcára, testére, feltételezett életére is engedhetne következtetni, és a végén
a látványától előbb a gerincem, aztán a szívem robbanna szét,
ez az olcsó, törékeny, szar nipp,
inkább behúzom a függönyt, és
letépem a kapucsengő kagylójának amúgy is gyenge vezetékét.
nyugodjék.
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s