Nekem a magyar

Nekem a magyar

Ahogyan mi most Apa híján Anyával Miskolc-Budapest vagyunk. A költözködés, a felújítás, az élés, a lakás, hogy elfogy, nem lesz jó, nem fog sikerülni, hogy figyeld meg, le fog esni, el fogjuk rontani, de a végén valahogyan mégis van, jól.  Hogy képesek vagyunk rá, pedig nem hisszük, mert mégiscsak négynapos ünnep,  meg közüzemi bürokrácia, meg a ház nagylétrája, amit össze kell mutyizni okosba’ a házfelügyelővel, de nekünk még jó, nagyon jó, másnak ennyi se, fogd rendesen azt a fregolit, mert olyan hülye vagy, hogy kölcsönadtad azt a jóféle dombornyomott csillagcsavarhúzót, amit még az apád, pedig.  A Gyuszó akadozó közgyógyellátása, az évenkénti katonai behívók anno, a kötelező megjelenés tolókocsival mindenféle bizottságok előtt, a disszidáló konduktorok a Petőből, Apa hazalopott narancssárga hosszabbítói a BVK-ból interurbán. Anya sírása mindenféle kórházakban, művirágos temetőkben és a lukacsos aljú panelkádban, Anya nevetése hegedűvizsgán, szülői értekezleten, távhős GMK mikulásünnepségen és a lukacsos aljú panelkádban. Csélcsap, lárifári, ácsingózás, csecse, gégecső, plezúr, csirkefarhát, háztartási keksz, a nyelv, ami visszanyal, a kéz, ami az üzemi bölcsődét ringatja. A 78-as troli Keletitől Parlamentig és viszont, egylaki, kétlaki, metlaki, apám tudta, mint gyümölcs a fán, romkocsma, polgári állógaléria, fekvőrendőr, lakókocsiból grillcsirke zsírpapíron, családi voltmár, András Feldmár, műperzsa, angolvécé, svédbútor, magyar sajt és magyar bor német sajátmárkás bevásárlókban.  Első, második, desszert, trendi dorkón kalocsai, külföldi gumicsizmán keresztszem, papucs orrán pamutbojt, Picur nem vár, elindult már. Állva lángos, ülve levesbefőtt máj,  váras csoki, pálinkajellegű készítmény, permeátum, díszjoghurt és disznóölés, hentessavanyúság, köszönjük szépen, viszont kívánjuk, aspartam-csalamádés retróburger, repedéstelen újragyártott gumicumi, étel és panasz, nem elég sósság és nem elég édesség, vajkrémes roszogós cukorlagzi sütemény, vonatozás, sátoros kikelet. Étel, ami van, ami vagy, amit megeszel, a fog lenni még jobb is, Gizám, és a lesz ez még így se egyszerre, a nékem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis induljon a banzáj, a sok lóláb, ami az irodalmi kánonból kilóg, benne leszek, én is benne, benne leszek a Cégkódexbe’, a sok rossz szóvicc, a MÜSZI, fehérek közt káeurópai. Hogy rohadna meg az összes multi, a fenébe is, hogy dejó, hogy vasárnap nyitva van az összes multi, a fenébe is, Wass- és Aczélország, Nótatévé, Kispál, ingóság, hintapalinta, szittyaparittya, nagymamamagyarország, kokárda és szájíz, egy jamaicai trombitás, közhely és ragaszkodás, kétszer kettő néha öt, négercsók, ó, a csókkirály, király, sirály, hathárom, angolmagyar, körmagyar, kármagyar, nagymagyar, kismagyar, agymagyar, szívmagyar, fanyarmagyar, kanyarmagyar, csavarmagyar, mégis győztes, mégis új és.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s