Már az is egy sokk volt, hogy nem minden kortársamnak mond a dévdídózibikimikendticcs bármit is, ami nekem pedig olyan, mint az adriáno cselentáno, hogy térdenállva jön hozzám. Gyerekkor, persze. És mondom ilyenkor mindig azt is még, hogy az taláncsak rémlik, hogy cabadakk!, és nem, még az se nekik. Szóval reggel óta ezen sírok, ezen nevetek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s