Azt meg, hogy szerdán rárogytam a hegymeneti szakaszban a spinningbicikli vázára, és lila fejjel próbáltam kinyomni magam, hogy ne maradjak örökre úgy, de nem ment, és míg hegymenet és völgymenet közt félúton mozdulatlanul rogyasztottam a karom és a lábam, se le, se föl nem tudva mozogni, könyörögve az égieknek befelé cifrán káromkodva, hogy isteneim, akármelyikek, fogjatok össze és emeljétek föl áldott kezeitekkel a seggem ebből a sehonnai félállásból, mert egyedül képtelen vagyok visszaülni lentről a nyeregbe, már meg sem említem azok után, hogy kedden önként és dalolva – carramba – seggem rázva a lambadaszoknyás maifiatalok közt egy gumijakiszakadt mackóalsóban eldőltem álltomban.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s