A saját papucsodban elesel, nézzenekoda. Nevet.
Nem az én papucsom. Apáé. Nagy szélesre van állítva a pántja, nem látod. Nekem is nagy a lábam, de keskeny. Az övé széles.
Mióta itthon vagyok, Miskolcon-itthon, arra gondolok, hogy jelen. Írjak jelent, Juci, hallod? Írj jelent. Lehet a fáskamráról meg az agávéról is, csak könyörgöm, Juci, most ne azt, hogy miért nem hoztuk át Klárikától már két éve a hatalmasra nőtt agávénkat, meg hogy hova lettek a munkátli tavaly még megvolt új hajtásai. Csak. Mert nagyra nőtt, azért. A munkátli meg le lett nyesve, az meg hiba volt, és odalett. Tavaly meg tavaly volt, ma meg ma. Van mit írni a máról is, Juci. Klárika kölcsönadja a munkáspulcsiját, hogy ne szúrkáljon az agávé, és mi gurulóskocsin hozzuk át két kapuval odébbról azt a kurva szép, de kurva nagy agávét. A pulcsi kötött, szóval nem ér semmit, a szálak közt ugyanúgy szúr. Letörtünk véletlenül két nagy levelet is, Juci, a picsába, mondtam, Anya meg azt, hogy nyugi, majd kinő. A trombitafolyondár is hozza az új kis zöldeket, még a beton alatt is átkúszott valahogy, vagy hogymondjam. Kupi van, igen, kedves itthoni kupi, de te is összerakhatnád, Juci. Na látod, jobban esik így. Ki a napra natúrba, szúrja a fű a segged, aztán csocsesz. Jóni jó, ahogy a másik Juci mondja. Csak.. Két ponttal ezt is, ahogy az a másik Juci. De nincs csak. Jó és kész. Van sok félelem a gyomorban a holnaptól is, a konkrét holnaptól is, ahogy se te, se ő nem változtok, csak a viszony. Az az, ami félelmet kelt benned. Na de kussál már, Juci. Túl sok van ebben már eddig is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s